|
|
Szerző:
Záhonyi-Ábel Márk|
Felviteli dátum: 2010. 07. 11.
|
Típus: Cikk, tanulmány
|
Témakör: Magyar műfaji film
|
Megjelent:
Metropolis - 2010 / 1 - Magyar műfaji film
Történelem és populáris mitológia az 1989 utáni magyar műfaji filmben
(A tanulmány teljes szövege a Metropolis 2010/1., a magyar műfaji filmet tárgyaló számában olvasható.)
A tanulmány azt a kérdést állítja a középpontba, hogy a rendszerváltás utáni magyar történelmi filmekben miként reprezentálódik a nemzet, s ezzel összefüggésben van-e olyan fogalom, amely alkalmas arra, hogy gondolati szinten összekösse a vizsgált alkotásokat, s így részét képezze a posztszocialista magyar populáris mitológiának.
A szöveg – elméleti megalapozásként – először azt a problémát járja körbe, hogy az eltérő történelem-szemléletek milyen hatást gyakorolnak a műfaji felosztásra, konkrétan a történelmi film fogalmának meghatározására. Ezt követően a magyar történelmi film hagyományának felelevenítésére kerül sor, kiemelve azt a szempontot, hogy Magyarországon 1989 előtt gyakorlatilag folyamatosan létezett a filmcenzúra intézménye, így a koncepciók igazi változatossága csak az elmúlt két évtizedben nyilvánulhatott meg.
A kiválasztott példák (Julianus, 1991; Honfoglalás, 1996; Sacra Corona, 2001; A Hídember, 2002; Magyar vándor, 2004) elemzése során két fő szempont került előtérbe, a narratív struktúra jellege és a hősválasztás, s ezek alapján azt lehet megállapítani, hogy a széttagoltság (bizonyos helyeken annak felfokozott változata, a szétesés) mind a tematika, mind a formavilág szintjén jellemző a kortárs hazai történelmi filmekre, s ezen keresztül része a mai magyar populáris mitológiának és nemzetfogalomnak.
Angol összefoglaló:
Márk Záhonyi-Ábel:
History and popular mythology in post-1989 Hungarian genre films
The essay’s focus is on how the idea of a nation is represented in Hungarian historical films produced after the 1989 transition to democracy, and in this connection, asks if a notion can be identified that is capable of connecting the examined works at the conceptual level, thus constituting a part of post-socialist Hungarian popular mythology.
To lay the theoretical groundwork, the essay first examines what impact the various conceptions of history have had on genre classification, specifically on determining the very idea of the historical film. Subsequently, the tradition of Hungarian historical films is surveyed, with an emphasis on the feature that prior to 1989, the institution of film censorship was continually in place, so genuine variety in conceptions of history could emerge over the last two decades only.
During the analysis of the selected examples (Julianus, 1991; The Conquest, 1996; Sacra Corona, 2001; The Bridgeman, 2002; Hungarian Vagabond, 2004), two major factors come to the fore: the character of the narrative structure and the choice of heroes. Based on these, the result that emerges is that fragmentation (and in certain places, even an extreme version of it, disintegration) is characteristic of contemporary Hungarian historical films both at the level of theme selection and representation technique, and as such, this feature is part of today’s Hungarian popular mythology and concept of the nation. |
Kapcsolódó írások:
Hollywoodon innen és túl
Könnyek nélkül
|
