Metropolis

Szerző: Varga Balázs, Pápai Zsolt| Felviteli dátum: 2010. 07. 11. | Típus: Cikk, tanulmány | Témakör: Magyar műfaji film | Megjelent: Metropolis - 2010 / 1 - Magyar műfaji film

Hollywoodon innen és túl

Bevezető a magyar műfaji film összeállításhoz

(A bevezető teljes szövege a Metropolis 2010/1., a magyar műfaji filmet tárgyaló számában olvasható.)

Az összeállítás bevezető szövege először áttekinti a műfaji film meghatározásának legfontosabb kérdéseit és a műfajelméleti kutatások irányait. Megvizsgálja, hogy a műfaji elemzések miért szorítkoznak leggyakrabban a hollywoodi (illetve részben a Hollywoodon kívüli, de a hollywoodi mintákat adaptáló) filmekre. Majd rátér a nem hollywoodi filmek műfaji keretek között való értelmezésének kérdésére, melynek kereteit a szerzők szerint a műfajiság kulturális kontextusainak újraértelmezése jelölheti ki. Ebből a szempontból két kérdés vethető fel: az első a nem nyugati filmgyártások nyugati (hollywoodi) műfaji keretek között való értelmezése, a második pedig a nyugati, de nem hollywoodi filmgyártások műfaji sajátosságainak és kulturális hagyománykapcsolatainak kérdése.

A szöveg második fele a magyar műfaji filmek vizsgálatával kapcsolatos problémákat tekinti át, majd röviden felvázolja a magyar műfaji filmek életrajzát, mely három nagy korszakra tagolható. Az 1910-es évektől a második világháború végéig tartó első szakasz kedvezett a műfaji alapú filmkészítésnek, dominánsan műfaji filmek születtek és életképes műfaji filmgyártás működött, kivált a hangosfilm-korszakban. A szocializmus bő négy évtizede a klasszikus műfajok visszaszorulását hozta: műfaji filmek ugyan készültek, de politikai-ideológiai okokból a műfaji filmgyártást csaknem felszámolták. A rendszerváltozás utáni szakaszban rehabilitálódtak a műfajok, jóllehet műfaji alapú filmgyártásról továbbra sem beszélhetünk.

Angol összefoglaló:

Zsolt Pápai – Balázs Varga:
Within and without Hollywood. Introduction to the thematic issue on Hungarian genre film

The introduction to the thematic issue begins with an overview of the most important issues concerning the definition of genre film as well as of major genre theory research trends. The question examined is why genre analyses overwhelmingly confine themselves to Hollywood films (or partially out-of-Hollywood films which nonetheless adapt Hollywood patterns). Then the issue of analyzing non-Hollywood films within genre frameworks is discussed; here the authors are of the opinion that such a framework can be determined via reinterpretations of the cultural contexts of genre film. From this perspective, two questions can be raised: on the one hand, the interpretation of non-western film productions within western (Hollywood) genre frameworks, and on the other hand, the issue of cultural and traditional connections as well as genre characteristics of western, yet non-Hollywood film productions.

The second half of the introduction surveys a range of problems associated with the analysis of Hungarian genre films, and then goes on to outline a biography of Hungarian genre films, which can be divided into three major phases. The first phase, from the 1910s through the end of World War 2, favored genre-based film production, the films made during this era were predominantly genre films and a viable genre film production process was in place, especially in the sound film era. The four decades of socialism pushed the classical genres into the background: genre films were still being produced, but due to political-ideological reasons, genre film production was almost completely abandoned. It was in the phase following the transition from communism to democracy that genres were reinstated, even though we still cannot regard present-day film production as being genre-based.